Egészséges Közösségek szakmai műhely

A XXI. század kihívása: Az egészség a mindennapi életben dől el

A XXI. század egészségügyi kihívásait döntően az életmóddal és viselkedéssel összefüggő krónikus megbetegedések határozzák meg. A szív- és érrendszeri betegségek, a daganatok jelentős része, a cukorbetegség, az elhízás, valamint számos mentális és mozgásszervi probléma kialakulásában meghatározó szerepet játszanak mindennapi szokásaink és életkörülményeink.

E betegségek megelőzése és hosszú távú kezelése ezért egyre kevésbé az egészségügyi intézmények falai között, és egyre inkább a mindennapi élet színterein valósul meg. Az egészség nem elsősorban a rendelőben, hanem az otthonainkban, munkahelyeinken, településeinken, közösségeinkben formálódik.

Az igazi prevenció és a fenntartható gyógyulás ott történik, ahol a mindennapjainkat töltjük.

Egészséges egyén csak egészséges közösségben létezhet

Az ember társas lény. Az életmódunkat, szokásainkat és döntéseinket nem elszigetelten, hanem közösségekben éljük meg és alakítjuk ki. Legyen szó a családról, a munkahelyről, a lakókörnyezetről, egy településről, baráti társaságról vagy egyházi közösségről – a minket körülvevő mikrokörnyezet alapvetően határozza meg a viselkedésünket.

Ez a felismerés a közösségi létünk új megközelítését követeli meg. Az egyéni egészség megőrzése és biztosítása elválaszthatatlan a támogató, egészséges közösségek építésétől.

Az alapszerveződések új fókusza

A XXI. század egészségmegközelítésének egyik legfontosabb feladata olyan közösségi környezetek kialakítása, amelyek természetes módon támogatják az egészséges életmódot. Olyan közösségekre van szükség, amelyek ösztönzik a kiegyensúlyozott táplálkozást, a rendszeres fizikai aktivitást, a megfelelő alvást, a társas kapcsolatok erősítését, a lelki egyensúly megőrzését, valamint segítik a dohányzás, az alkohol- és droghasználat, illetve a digitális függőségek megelőzését. Ugyanilyen fontos az egészséget támogató beltéri és kültéri környezet kialakítása is:

• Tudatos, kiegyensúlyozott táplálkozás: Az egészséges és fenntartható élelmiszer-választások támogatása a mindennapokban.

• Rendszeres fizikai aktivitás: A mozgás integrálása a napi rutinba, a munkahelyi és lakóhelyi terekben.

• Minőségi alvás és stresszmenedzsment: A mentális regenerációt segítő technikák és kultúra meghonosítása.

• Értékes társas kapcsolatok: A magány elleni küzdelem, a támogató emberi hálók megerősítése.

• Függőségektől mentes élet: A dohányzás, az alkohol, a kábítószerek és a modern kor digitális függőségeinek aktív kerülése.

• Egészséges környezet: Tiszta, biztonságos és egészséget támogató beltéri és kültéri terek kialakítása.

Mit csinál az Egészséges Közösségek szakmai műhely?

A Pro Patria et Sanitate Közérdekű Közhasznú Vagyonkezelő Alapítvány szakmai műhelye ezt a megközelítést kutatja, fejleszti és terjeszti Magyarországon. Tevékenységünk középpontjában a következő áll:

• Az egészséges közösségek működésének feltételeinek kutatása
• Tudományos és gyakorlati tudás összegyűjtése a közösség-alapú egészségfejlesztés nemzetközi és hazai jó gyakorlataiból
• Elméleti modellek és gyakorlati módszertanok kidolgozása helyi közösségek számára
• Pilot programok indítása és támogatása (települések, lakóövezetek, munkahelyek, egyházi közösségek, iskolák)
• Képzések, szakmai támogató programok és mentorálás közösségvezetők, önkormányzatok, civil szervezetek és egyházak számára
• Olyan eszközök és programcsomagok létrehozása, amelyek segítik az egészséges közösségek organikus kialakulását és fenntartható működését

Célunk, hogy Magyarországon egyre több olyan közösség jöjjön létre, ahol az egészség nem egyéni erőfeszítés eredménye, hanem a mindennapi együttélés természetes velejárója.

Meggyőződésünk, hogy a XXI. század egészséges társadalmának alapegysége nem csupán az egészséges egyén, hanem az egészséget támogató közösség. Az egészséges emberekből erős közösségek születnek, ugyanakkor erős és egészséges közösségek nélkül nem építhető egészséges nemzet sem.

Szakmai műhely alprogramjai

Egészségügy relokációja

A relokációs tézis kimondja: az életmóddal összefüggő betegségek menedzsmentje az intézményi ellátási térből a mindennapi életvilágba helyeződik át, ahol a kockázatmoduláció elsődleges mechanizmusai működnek.

Szakmai cikk: DOI: 10.13140/RG.2.2.35146.02249

Egészséges Közösségek Módszertana

Miközben az egészség kialakulásának és gondozásának színterei jellemzően nem az egészségügyi intézmények, hanem a családok, munkahelyek, oktatási intézmények, egyházi közösségek és települések, ma Magyarországon a közösségek, illetve vezetőik nem rendelkeznek azzal a tudással, amivel ilyen, a közösség tagjainak egészségét szolgáló rendszert ki tudnának építeni, működtetni tudnának.

A módszertan célja, hogy az Egészségügy Relokációs  tézisére alapilva gyakorlati útmutatót adjon a közösségek számára saját egészségkultúrájuk tudatos fejlesztéséhez.

Kempelen Farkas Innovációs Közösségek

Az egészség új megközelítése, az Egészségügy Relokációja új megközelítése új megoldásokat igényel - fiataloknak, középkorúaknak, időseknek egyaránt. Ebben hívjuk segítségül a fiatalokból álló - egyik legnagyobb magyar innovátorról és polihisztorról elnevezett - Innovációs Közösségeket, hogy segítsék az új megkoldások megtalálást, kifejlesztését,